Az szerintem vitathatatlan, hogy a sorozatok a reneszánszukat élik. Olyan 10-20 éve volt létjogosultságuk, de valahogy ellaposodtak mind, véget értek, és az élet ment tovább. Az utóbbi pár évben azonban ráálltak a stúdiók, különösen a Netflix és az HBO csapata arra, hogy nívósabbnál nívósabb, izgalmasabbnál izgalmasabb sorozatokat toljon ki magából. Magam is beálltam a sorba, igaz, nem olyan régen. Általában nincs bátorságom fejest ugrani valamibe, aminek már kint van 5-7 évadja, és 10 x 1 órás részből áll. Ez azért lehengerli az embert. De valahogy pár mégis csak átszivárgott a védőhálómon, köszönhetően annak, hogy úgy rakták össze őket, hogy nem is igazán érzem súlyosnak azt a mennyiséget, ami még előttem áll. Az elábbi bejegyzésemben összegyűjtöttem azokat a sorozatokat, amiket követek, rövid leírásban magyarázom, hogyan ismertem meg őket, miről szólnak, megindoklom, miért szeretem őket, esetleg zenét, vagy gifeket csatolok melléjül. Figyelem, ettől a ponttól random színészek nevei röpködnek. Én szóltam.

The Crown
[A Korona]

Ez a sorozat olyan volt nekem, mint egy születésnapi ajándék. A rádióban hallottam róla [komolyan], még kint Chichester-ben, az első évada pedig egy nappal a 24. születésnapom után debütált. Egy nagy adag ruha vasalása mellé belőttem a Netflix-et, hogy akkor nézzünk bele, kíváncsiságból, és úgy jöttem le az első részről, hogy tátva maradt a szám. A többi már történelem.  
Történet: Ez a sorozat a jelenleg is uralkodó II. Erzsébet angol királynő életútját követi végig, 21 éves korától egészen napjainkig. Hogy hogyan is boldogul a monarchia feje királynőként, feleségként és családanyaként, hogyan tudja megtartani az egyensúlyt a történelem viharában, amikor a miniszterelnökök jönnek-mennek, a világ pedig mindig változik, de a korona sosem. 
Műfaj: Történelmi, politikai, dráma
Amiért szeretem: Először is, Hans Zimmer írta a főcímdalt, és néhány egyéb zenében is kisegített, ami már önmagában sokat elmond róla, általában, amiben ő segédkezik, az nem szokott rossz lenni. Másodszor is, én alapvetően nagyon szeretem a drámákat, engem jobban legkötnek a belső viharok, mint a külsők, ez a stáb pedig fantasztikusan árnyalja az érzelmeket. Lassan kibontakozó sorozat, mert alapvetően nem arról szól, ami odakint történik, hanem ami idebent. Olyan kifinomult a színészek játéka, ami a rendezést dicséri, már majdnem olyan, mint egy mesterien komponált dal, vagy csendélet. Minden részletre figyelnek, történelmi szempontból kifogástalanul pontos, ahol pedig fehér folt van, ott kiszínezik kicsit, de sosem hamisítják meg azt, ami megtörtént. Fantasztikus tehetségeket vonultat fel, akiknek a munkásságát, ha azelőtt nem követtem, azóta biztosan, úgy, mint Claire Foy mint Erzsébet, Matt Smith mint Fülöp herceg, Vanessa Kirby mint Margit hercegnő, John Lithgow mint Churchill, Victoria Hamilton mint az Anyakirályné, és még sorolhatnám. Nagy bánatom, hogy mivel a királynő gyorsabban öregszik a sorozatban, mint a színészek a valóságban, ezért a stáb cserélődni fog fomyalatosan, tudván, hogy egész napjainkig szeretnék vezetni a sorozat történetének vonalát. 
Ajánlom: Annak, aki nem ijed meg attól, hogy elment 60 perc a részt nézve, és nem fröcsköl a vér, annak, aki képes, sőt, szeret sodródni egy történet érzelmi vonalával, aki érdeklődik és szereti az angol kultúra iránt, aki szereti a történelmi filmeket, vagy a fent említett színészek valamelyikét, esetleg mindet, és aki szereti a kifinomult, angol humort.

Angolul érdemes nézni. 

• The Crown-nal foglalkozó oldalam

House of Cards
[Kártyavár]

Ez a sorozat is Chichester-ből jön. Volt kint egy nagy média üzlet, mindenféle DVD-t, CD-t, lemezt, posztert és egyebet lehetett venni, és ott virított kint a kirakatban a House of Cards plakátja, na meg alatta a legújabb évad, és folyton volt ilyen akció, hogy most 5 évad díszdobozban csak ennyi. Én már akkor is hallottam róla, de azon kívül, hogy egy amerikai politikai dráma Kevin Spacey-vel, nem tudtam róla sokat. De ennyi épp elég volt, hogy belenézzek, és vele ragadjak. Nagy bánatom, hogy a tavalyi pedofil-botrány miatt a Netflix felfüggesztette a 6. évad forgatását, de én hiszek benne, hogy valamilyen formában visszatér még. 
Történet: Francis Underwood, amerikai politikus lecsúszik az áhított pozícióról, de senki sem tudja, hogy valójában a színfalak mögött sokkal grandiózusabb álmokat dédelget, mint a Képviselőház. Az Ovális Irodáért folytatott harc azonban gyakran áldozatokat követel. Feleségével, Claire-rel a háta mögött, hazugságokkal, véráldozatokkal és politikai bravúrokkal kövezett úton megmásszák a ranglétrát, hogy ők lehessenek az amerikai tápláléklánc tetején - mint az Amerikai Egyesült Államok elnöke, és Firstlady-je.
Műfaj: Politikai dráma, thriller
Amiért szeretem: Gyerekek, én ilyen narratívával még se filmben, se sorozatban nem találkoztam. Van olyan, hogy a történet egyik szereplője mesél, vagy visszaemlékezés az egész, vagy levelekből derülnek ki a történések, de nem ebben a sorozatban. Ebben a sorozatban Francis Underwood kiszól a történet keretéből, belenéz egyenesen a kamera piros kis lámpájába, ami minden filmben tabu, és mond valami okosságot. Fentebb láthattok két ilyen gifet. És amikor már azt hitted, megszoktad, sőt, hiányzik, hogy Frank nem beszél hozzád, egyszercsak megáll Claire a kamera előtt, és ő is megszólít. És így ülsz, hogy what? Arról nem beszélve, hogy természetesen a történet nem csak politikai bravúrokból és unalmas, szürke rizsából áll, azért beleírtak a forgatókönyvbe egy-két közérthető, de annál meglepőbb és fájóbb halált. No spoiler. Eleinte úgy voltam vele, hogy minek ezek a halálok bele, mikor enélkül is zseniális az egész, és a színészi gárda elviszi a hátán az egészet, aztán rájöttem. A sorozat egy törtető ragadozóról szól, és bármennyire tudod, hogy egy gazember, mégis drukkolsz Frank Underwood-nak, mert ott tart a kíváncsiság a képernyő előtt, tudni akarod, milyen messzire juthat el egy hazug, véreskezű, hataloméhes politikus, aki jól politizál. Kevin Spacey hatalmas karaktert hoz ezúttal, és ha folytatódik is a sorozat, nélküle már nem lesz ugyanolyan.  
Ajánlom: Azoknak, akik egy kicsit belecsippentenének a politikába, de nem akarnak rögtön a mélyvízben úszni egyet, akik szeretik a komolyabb, mélyebb mondanivalójú történeteket, akik nem ijednek meg a felnőttes témáktól, mint a szex vagy a drog, akik szeretik Kevin Spacey-t és Robin Wright-ot.

Angolul érdemes nézni, ugyanakkor feliratot érdemes tenni rá azok számára, akik nem ismeretesek a szakzsargonban. 

• Végezetül pedig íme kedvenc trailerem:

A fenti két kedvencemen kívül természetesen még számos sorozatot szeretek [Game of Thrones, Vikings, Tudors, The Last Kingdom, stb.], és számos sorozatba szeretnék még belekezdeni [Better Things, Black Sails, Downton Abbey, Narcos, stb.], ezekről egy bőséges és kielégítő listát balra találtok. Ki akartam fejteni mindet, de rájöttem, hogy nem alkotok úgy véleményt egy sorozatról, hogy még csak 2-3 részt láttam belőle, szóval be kell érnetek két teljes művel :D 
Mára ennyi volna. A következő bejegyzésem valószínűleg a verses bokréta lesz, már alig várom! 

A leghamarabbi viszontlátásig milliószor ölel barátnőd: