A   N E T E N:

Facebook: 

● Kin: Anime con-on találkoztam először veled, akkor léptetek fel a barátnőddel kiegészülve egy Hetaliás koreográfiával, mint Taiwan és Hong Kong, aminek a zenéjét utána égen-földön kerestem, olyannyira, hogy még le is nyomoztam valahogy az MSN [akkor még MSN volt, atyaúristen!] címed, és felvettem veled a kapcsolatot. Tulajdonképpen a zene miatt, igen xD Aztán egymás mellett ragadtunk, hullámokban a költözések, külföldi élet miatt, persze, de közös érdeklődést is alakítottunk ki. Én rángattalak bele pl. a Danganronpa, és valamelyest a Vocaloidok világába is xD Nem értünk mindig mindenben egyet, sőt, vitatkozni veled néha halálos, de egyikünk sem sértődik meg már a másikra, és mindig visszatérünk egymás mellé.  

● Sarah: Nem olyan régi az ismeretség, új barátnő vagy, akit szánt szándékkal kerestem egy angol levelezős oldalon, aztán végül te voltál a legmakacsabb :D Ragaszkodtál ahhoz, hogy Facebook-ra vigyük a társalgást, mondván, ott gyorsabb az üzenetváltás, és ez így is van. Igyekszünk egymásnak ott lenni, ha érzelmi támasz vagy egy figyelmes fül kell, és részt veszünk egymás örömeiben, bánataiban nagyvonalakban. Közös bennünk a, hogy mindketten elvágyunk abból az országból, amelyikbe születtünk. Mindenképpen szeretnék veled egyszer kávézni Londonban. 

● Fannim: Annyira örülök, hogy megtaláltalak! Alapvetően a szerepjáték hozott össze bennünket, így a bennünket összekötő dolgok közt ez az első helyen van, de időközben kiderült, hogy más közös vonásaink is vannak, például a külföldön való élet. És nem mellesleg gyönyörű vagy! A közös kalandunk még csak most kezdődött, de már most sem mentes az izgalmaktól. Alig várom, hogy lássam, milyen 2018 elébe nézünk közösen. 

Plurk:

● Greg: Ismerősökön keresztül ismertelek meg, először tényleg csak a plörk berkein belül, de azóta volt szerencsém személyesen is találkozni veled :D Érdeklődéssel követem az életed mozzanatait, és mindig színek költöznek a szívembe, ha valami szórakoztatót írsz a plörk-jeim alá :D Közös szenvedélyünk az animék és a sorozatok, még ha a műfaj nem is egyezik.

 

● Nekomajin: Veled még nem volt szerencsém személyesen találkozni a távolságra való tekintettel, de azt hiszem, Greg-en keresztül ismertelek meg téged is. Általában semmi relevánsat nem írsz a posztjaim alá, de mindig törekszel arra, hogy tömör és humoros légy, ezzel pedig rendszeresen mosolyt csalsz az arcomra. Közös bennünk a sorozatok szeretete.

Gmail: 

● Tadeshi: Egy közös barátnő mutatott be bennünket egymásnak még száz éve, körülbelül :D Nagyon hamar egymásra találtunk, mindig is olyan barátnőnek tartottalak, aki mesterien veszi a rezdüléseimet, és akivel majdnem tökéletes az összhang. Nem mondom, hogy minden más is tökéletes, a szó legszorosabb értelmében vett kommunikáció néha akadozott, néha hónapokra, évekre tűntünk el egymás életéből, és el tudom képzelni, milyen nehéz lehet random visszakapni, de őszintén értékelem, hogy minden hülyeségemet viseled, és próbálod tartani velem a lépést xD Közös szerelmünk a szerepjáték, az animék, a vocaloidok, és a Danganronpa, műfajtól függetlenül :D 

● SzöcsKe: Nem vagy éppenséggel egy régi kapcsolat, és egyelőre más nem is köt össze bennünket, mint karaktereink alakuló románca, de a szerepjátékon kívül is rengeteget beszélgetünk, szerencsére. Szeretek új dolgokat megtudni rólad, és szeretem, hogy tudod tartani a lépést a humorommal és a stílusommal. Rövid idő alatt egy fontos személy vált belőled, akinél jól esik megpihenni két munkaperiódus közt. Közös vonásunk a szerepjáték, és a vörös lányok szeretete :D

Gportal: 

● Elena: A Spiral-lal foglalkozó oldaladon kezdtünk el beszélgetni, mert én is akkor néztem az A+-on, amikor te xD Aztán az hozta magával az MSN-t [igen, akkor még csak MSN volt], plörköt, Skype-ot, Facebook-ot, többi oldaladat. A kapcsolatunk nem volt épp felhőtlen, százszor összeugrottunk hülyeségeken, botor tinédzser dolgokon, volt, hogy évekig nem beszéltünk, de itt vagy. Minő makacsság!  Ugyanakkor én is itt vagyok. Közös projektünk ugyan jelen pillanatban épp nincs, de azért remélem, ez nem zárja ki a jövőbeli lehetőségeinket :D Te inspiráltál erre az oldalra, a nagy szakításra a régi énemmel, és ha te nem vagy, ez a gyönyörű dizi sincs, és akárhányszor próbáltam elhatárolódni tőled, valahogy mindig beszivárogtál az életembe xD Szóval feladtam az ellenkezést, és megadtam magam :D Az év legjobb döntése volt. Közös szerelmünk a szerepjáték, a blogolás, a sorozatok és valaha az animék.    

● Ancsa: Mindketten sok névvel és sok oldallal, de mindig követtük egymást. Kaptam tőled karácsonyi apróságokat, virtuálisakat, és amikor sötét órába lépett az előző oldalam, te akkor sem voltál rest kitartani mellettem. Azóta számtalan oldallal, és számtalan új nick-kel, de hellyel-közzel ugyanúgy egymás életének részesei vagyunk, és követjük a másik munkásságát. Közel érezlek magamhoz, amióta tudom, vállszélességel kiállsz mellettem. Tudd, hogy ezt én is megtenném érted! Közös szenvedélyünk a blogolás, a fotózás, és a külföldi élet.

● Manó: Amikor az előző oldalamon beállt a nagy angolság, teljesen véletlenül találtam az oldaladra, és legnagyobb meglepetésemre Te épp Skóciában voltál. Megvagy nekem Facebook-on is, és bár nem beszélünk olyan gyakran, mint szeretném, amikor szükségem van rád, vagy olyan kérdésem van, amire csak Te tudhatod a választ, sosem habozol segíteni rajtam. Közös szenvedélyünk a blogolás és a külföldi élet. Remélem, egyszer a vén Londonban össze tudunk futni egy kávéra! 

● axi: Atyaúristen, hát téged az első rajzversenyünk óta ismerlek. Már akkor imádtam a munkáidat, és virágoskert nyílt a lelkemben, amikor későbbi versenyeinken is megjelentél. Azóta veled személyesen is tartom a kapcsolatot, és bár a távolság köztünk nem feltétlenül engedi meg, hogy olyan gyakran találkozzunk, amilyen gyakran szeretnék, amikor megneszelted, hogy visszaszivárgok Magyarhonba, rögtön feliratkoztál a látogatási listámra, és ez rendkívül jól esett. Nagyon egy húron pendülünk, és nem telik el csendben pillanat, mert mindet kitöltjük. Közös bennünk a rajzolás és a művészetek szeretete. 

É S   A   V A L Ó S Á G B A N: 

● Dancsi: Hát körülbelül 20 éves barátnőm vagy :D Emlékszem, csak azért találkoztunk, mert egyik nyáron kiöntött a Tisza, és bemondták a rádióban, hogy be lehet fogadni nyárára árvízkárosult kisgyerekeket, amíg a szülők a gáton dolgoznak, és az én drága nagypapám telefonált, és Téged kaptalak :D Aztán az első nyár olyan jól sikerült, hogy a következő nyáron ti hívtatok meg engem, aztán a rá következőn megint én benneteket, és így tovább olyan 14-15 éves korunkig. Ott sajnos megszakadt ez a szokás, amikor rájöttem, hogy tinédzser korunkra teljesen más irányba mentünk, és akkor évekig nem tudtunk egymásra. Aztán elkerültem Angliába, és eszembe jutott, hogy Te is ott vagy valahol, és akkor újra felvettük a kapcsolatot :D Azóta sok minden változott, férjnél vagy és babát vársz, de ugyanúgy hivatalos vagyok hozzád bármikor egy hétvégére :) Közös bennünk a külföldön való boldogulás, és hát a sok-sok közös emlék.  

● OHORVATH macskám: Téged a hotelből ismerlek, és esküszöm mindenre, ami szent előttem, hogy még egy ilyen lökött csaj nincs :D Számtalan dolgos, munkával töltendő órát bolondoztunk el, és úgy tudtam nevetni a vicceiden meg a hülyeségeiden, mint soha senkién. És szeretve érzem magam, ha arra gondolok, hogy Te is így szeretsz engem. Összeköt bennünket a hotel emléke, a macskák szeretete, az internet mémek, és a külföldi élet.
 

● GJASZKO: Szintén hoteles kolléga, akitől úgyszintén meg kellett válnom, de a kapcsolat szerencsére megmaradt. Mindig számíthattam rád, ha érzelmi támaszra volt szükségem, és sosem felejtem el, amikor szokássá vált, hogy fél órával azután, hogy átadtam neked a műszakot, felhívtalak a pultban, csak hogy ne unatkozz éjszaka egyedül :D Amikor bent ragadtam a városban, és nem tudtam volna hazajutni tömegközlekedéssel, mert elment az utolsó buszom, te habozás nélkül felajánlottad, hogy aludjak nálad. Közös bennünk az élet külföldön, a hotel, és a nyelvtanulás szeretete. 

● Sara, my love <3: Szerelmem <3 Egy hostesske vagy a hotelban, sokat nem dolgoztunk együtt, de ugyanazt a nevet viseled, amit én, és sokszor láttalak, gyakran csak fél-fél órákra, amíg két műszak közt voltunk, vagy kihoztad a reggelis cédulákat, vagy én álltam be az étterembe segíteni, de volt egy olyan hét is, amikor Te álltál be a recepcióra húzni az igát :D Egy zseniális csajszi vagy, akinek a magyar nyelvtudása jön fe, mint a talajvíz :D Senki nem tudja úgy mondani, hogy "jó reggelt a f*szom!", mint te :D Közös bennünk, hát természetesen a nevünk <3, és a hotelben töltött hónapok, na meg a külföldi élet.  

● Chiara: Csemetém, akinek a neveléséhez én is hozzátettem. Abban a négy hónapban jöttél a hotelbe gyakornokként, amíg én is ott dolgoztam, és leggyakrabban velem tettek téged össze, hogy ketten vigyük a délutános műszakokat. Jóindulatú és humoros lány vagy, bár kellett egy kis idő, míg megnyíltunk egymásnak. De összességében szerettem veled együtt dolgozni. És jól esett tudni, hogy még az utolsó óráidat Magyarországon is azzal töltötted, hogy velem kávézz. Közös bennünk a hoteles múlt, az idegen nyelven való boldogulás, és a külföldi lét.

● Ritám: Egyáltalán nem ismerlek olyan régen, kb. szeptember közepe óta csak, de behatóbban, mint gondolnád. Egy fedél alatt élni valakivel egészen más, mint csak ismerni valakit. Látni egymást pizsamában, fürdés után, kócosan és munkától bágyadtan, betegen és kimerülten... De nagyon sokat segítettél nekem a kezdeti hetekben, amíg én is megtanultam a rendet, és nem volt olyan, ha valamivel feléd fordultam vlna, hogy ne segítettél volna. Nagyon mélyeket és jókat tudunk beszélgetni, észelmes és empatikus vagy, sok új dolgot tanítottál nekem. Közös bennünk... Nos, a fedél, ami alatt élünk, és a család, aki befogadott bennünket, a gyerekek, akikre vigyázunk, az utca és a házszám, a város és az ország, az anyanyelv és a beszélt nyelv, és a boldogulás külföldön. 

● Tereza: Téged még akkor ismertelek meg, amikor Chichester-ben éltem. Te ugyan Birdham-ben székeltél, de host-családjaink jóban voltak egymással, és gyakran voltál nálunk, vagy mi nálatok. Amikor half-term volt, akkos is sok időt töltöttünk együtt. Ezen kívül együtt jártunk kávézni, csavarogni és vásárolni Chichesterben, még Londonban is voltunk együtt, átsuhantunk a British Museum-on xD Egy életrevaló és energikus csaj vagy, aki mindig csinál valamit, és ez engem is inspirál. Az útjaink elváltak, amikor visszatértél Csehországba, én pedig maradtam, de azért amikor eszünkbe jut üzenni egymának, az a szakadék, ami köztünk van, egy kicsit mindig összezsugorodik. Közös bennünk az élet Angliában, és az angol nyelvű kommunikáció, na meg a bébiszittelés. 

● Cynthia: Veled úgy találkoztam, hogy beiratkoztam Chichester-ben az egyetemre egy elég magas szintű angol tanfolyamra, és ott egy csomó lánnyal kerülte össze, többek közt veled, na meg Catalinával. Mi mind bébiszitterek voltunk a környék városaiban, és mint hasonszőrűek, összetartottunk, de igazán mi hárman, Te, én és Catalina lettünk szoros barátságban. EGyütt vásárolgattunk Portsmouth-ban, vacsoráztunk Southamptonban, moziztunk és kávéztunk Chichesterben, és én minden percét élveztem. Közös bennünk az angol nyelvű kommunikáció, és az idegen földön való boldogulás.

● Catalina: Ugyanannak a brancsnak a tagja voltál, mint Cynthia, mindig irigy voltam rá, hogy mennyi energiád van a gyerekek mellett is sminkelni, így elhatároztam, hogy követni fogom a példád. Ebben is te inspiráltál. Te voltál az első a sorban, aki hazautazott, amikor lejárt az ideje Angolhonban, Cynthia pedig követett, míg végül egyedül maradtam. Úgy éreztem, te mindig is kicsit távolságtartóbb voltál, velem sosem tudtál úgy nevetni, mint Cynthiával, de ettől még nagyon szerettelek, és az együtt töltött perceket kincsként dédelgetem. Közös bennünk az angol kommunikáció, az élet külföldön, és a bébiszittelés. 

● Dimi: Hát kettőnknek is van egy életútja. Anyáink legjobb barátnők már 28 éve, és hát ez hozta magával azt is, hogy mi is születésünk óta ismerjük egymást. Igaz, Németországban élsz, de nagyon édesen beszéled a magyart, és én ezt imádom benned. Azóta ismerlek, mint te engem, és minden nyáron, amikor visszatértek a jó öreg Balatonhoz pancsolni és kikapcsolódni kicsit, azok a nyár legszínesebb napjai, amikor veled és a családoddal lehetek. Remélem, idén is láthatlak! Közös bennünk az a 20 év, ami mögöttünk van :D 

● Andrea: Amikor Tereza hazament, viszont Eliskának szüksége volt a segítségre, Te léptél a helyébe. Úgy éreztem, soha senki nem lesz képes pótolni Terezát, mégis küldetésemnek éreztem, hogy ne hagyjalak magadra ebben az óriási és hideg Angliában. Nem találkoztunk olyan sokszor, sőt, de azért mindig jól mulattunk, és hatalmasakat beszélgettünk. Közös bennünk az angol, mint kommunikációs nyelv, és a bébiszittelés.