Mivel most már két éve egészségtudatosan élek, nem tudtam tovább halogatni, bújkálni, kifogásokat keresni arra, hogy a jól bevált és megszokott diéta mellé betársítsak valami mozgást. Abban minden szakorvos egyetért, hogy a leghatékonyabb diéta sem ér semmit egy kiegészítő mozgás nélkül. Sajnos én elég válogatós vagyok ilyen szempontból. Ki szeret csatakosra izzadni, ki szereti, ha szétcsúszik a haja, vagy elkenődik a sminke, és még csak nem is élvezi? Régen nagyon sokat lovagoltam, sosem sportszerűen, de nyagson szépen kondiban tartotta a popsim és a combjaim. Úgy gondoltam, már akkor is, hogy egy élőlénnyel együtt dolgozni bensőségesebb, mint futni egy futópadon, vagy csak egy random utcán. Utálok futni, sajnos, biciklizni pedig sosem tudtam, és megtanulni is képtelen voltam, szóval ezt a kettőt rögtön ki is zártam. Sétálni szeretek, Chichesterben pedig erre rengeteg lehetőségem nyílt, napi két és fél órákat sétáltam a gyerekekkel, iskolába, parkba, játszótérre, a csatorna mentén. Nem volt a legjobb testmozgás, amit végezhettem, de sokat számított. De mióta itt vagyok Tring-ben, ahol 15 perc az iskola a háztól, nem kifejezetten tartottam kondiban magam, és bizony meg is jelent pár alattomos kiló. Hiányoltam a lovaglást, gondoltam, azt elkezdhetném újra, de sanos ennek a városkának olyan szűkre szabottak a lehetőségei, hogy nincs lovardájuk például, a következő lovardához pedig rendszertelenül és megbízhatatlanul közlekedő buszokra kéne szállni, ami nekem meg ennyit nem ér. Már mondták páran, hogy akkor táncoljak, akkak ritmusa, dallama van, úgy mozgok, hogy észre sem veszem. Kotlottam kicsit a témán, de végül elszántam magam rá. Felderítettem a lehetőségeimet, és szerencsémre még ennek a pici városkának is van egy művészeti iskolája, ahol rendszeresen indítanak és tartanak tánckurzusokat. Három stílusból választhattam: Balett, sztepp, vagy jazz dance. Találjátok ki, melyiket választottam. Igen, a balettot :D Nem, amúgy nem. Rége balettoztam, hála annak, hogy AMI-s voltam, de nem sokra emlékszem így 15 év kihagyás után, meg aztán arra a következtetésre jutottam, hogy abban se sok ritmus, se sok ütem nincs. A sztepp nagyon érdekelt volna, de végiggondoltam, hogy előbb-utóbb vennem kéne egy sztepp cipőt, hogy végezhessem a kurzust, az pedig a tanfolyam díja mellett pedig már az egekbe szökött volna. Végül kikötöttem a Jazz dance mellett. Már két órán is túl vagyok, az első után olyan izomlázam volt az alhasamban, hogy 2 napig nem tudtam felülni az ágyban :D Pedig mennyit csináltam, 10 felülést? Bemelegítésként. Sajnos nem estem elsőre szerelembe, lehet, hogy az én hibám is, lehet, hogy kicsit a tanárnőé is, de 10-15 év kihagyás után úgy érzem, elvesztettem minden mozgáskultúrám [nem hiszem, hogy sok lenne, amúgy, de az tény, hogy egész közeli tagjai a családnak benne vannak/voltak az iparban]. Péntek esténként járok egy órát táncolni, be is melegítek egy fél órás sétával, aztán egy fél órás bemelegítő szekcióval, az óra utolsó 30 percében pedig koncentrációs gyakorlatokat, koreográfia elemeket tanulunk. Nem érzem magam őstehetségnek, ez pedig, mint minden, ami elsőre nem ragyog, ha a kezembe veszem, elkeserít, de végül is arra jutottam, hogy az eredmény ugyanaz. Jót tesz nekem, jót tesz a testnek és a léleknek, a zene jó, és egy kicsit talán kiélezi az ellustult érzékeimet. Ráfüggtem a zenei stílusra is, most már lassan két hete direkt keresem a műfajban fellelhető zenéket. Bal oldalra az anekdota modulba ki is linkeltem nektek egy catchy kis mixet, amibe mindenkinek érdemes belehallgatnia. 

A legközelebbi viszontlátásunkig ölel öreg barátnőd: